A Tokaj szamorodni a Tokaj-hegyaljai borvidék egyik borfajtája.
Hosszú időn keresztül – főként a XVII. század legelejéig tartó időszakban és a XIX. század első felében – a legnépszerűbb hegyaljai bortípus a szamorodni volt -, igaz, kezdetben nem szamorodninak, hanem főbornak nevezték.

Érdekességek a Tokaj szamorodni fajtáról

E bortípus legnagyobb rajongói a lengyelek voltak. Ők terjesztették el az 1820-as évektől Magyarországon is a szamorodni elnevezést, amely néhány évtized alatt kiszorította főbor szót. A tokaji szamorodni neve a lengyel samorodny szóból ered. Jelentése ’magán termett, magától termett’, vagyis úgy, ahogy termett, ahogyan magán a tőkén aszúsodott meg.

Míg a tokaji aszú készítéséhez csupán az aszúsodott szemeket használják fel, a tokaji szamorodnit a teljes fürtből készítik.

Szamorodni

Az aszúborokétól eltérő feldolgozási móddal készül. A szamorodnit ugyanis az olyan szőlőfürtökből préselik, amelyek számottevő mennyiségű aszúszemet tartalmaznak, és amiből így az átlagosnál gazdagabb tartalmú bor készülhet.

A Tokaj szamorodni borokban a magasabb alkoholszint és szárazanyag-tartalom mellett rendszerint jelentős mennyiségű, akár 100-120 grammnyi vagy azt meghaladó cukor is megmarad. Ilyenkor édes szamorodniról beszélünk.

Amikor nem elég magas az aszúszemek aránya a kipréselt fürtben, és a must cukortartalma teljes egészében leerjedhet, száraz szamorodni születik. Alkoholtartalma és analitikai értékei alapján a szamorodni minősége is meghaladja a közönséges borokét.  A száraz szamorodni készítése önálló világnak számít a tokaji borászkodásban, gyakran évekig is eltartó érlelése nagy odafigyelést kíván.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Tokaji_szamorodni

Vissza a kategória cikkeihez